A negyeddöntő harmadik összecsapásán is simán, 116-78-ra kikapott a Pakstól, így 0-3-as összesítéssel búcsúzott a rájátszástól és az éremálmoktól az Alba Fehérvár a férfi kosárlabda NB I/A-ban. Vojvodáék képtelenek voltak megállítani a hazaiak triplazáporát, amivel nem kevesebb, mint 60 (!!!) pontot szórtak, amire nem sok példa volt eddig a honi bajnokságban.

Az ASE nem viccelt, nem akarta a véletlenre bízni és a hajrára, mint az első összecsapáson, mert nagyon jól tudta, hogyha netán kikap és a párharc visszatér Fehérvárra, még bajba is kerülhet. Ennek megfelelően rendkívül koncentráltan kosarazott, játékosai pedig úgy szórták a triplákat, mint ahogy edzésen is nagyon kevesen. Szinte hihetetlen, de 29 próbálkozásból 20 a kosárban landolt, ami 60 pontot jelentett, miközben az Albánál mindössze 7 sikeres kísérletet, azaz 21 pontot jegyezhettünk fel ebben a műfajban, ami óriási különbség.

Ennek hozadékaként a gólpasszok tekintetében alakult ki jelentős különbség a két egylet között (36-21, valamint minimálisan az eladott és szerzett labdák viszonylatában volt jobb az ASE) a lepattanózást, az 1 és 2 pontosokat tekintve gyakorlatilag egálra végeztek a felek. Kijelenthető tehát, hogy a kialakult 38 pontos különbség a triplákból adódott elsősorban, ami persze rávilágít az Alba gyenge védekezésére.

Összességében a Paks tartja félelmetes formáját, amit az alapszakasz hajrájára talált meg, miközben a fehérvári csapat éppen ellenkező utat futott be. Aligha lesz bárki, aki ezt az ASE-t meg tudja majd állítani, igaz, az egyetlen, aki erre képes lehet, az a címvédő Szolnok, amellyel éppen az elődöntőben találkozik. A másik ágon a Honvédot kisöprő, de korántsem annyira meggyőző Falco meccsel majd a Kaposvár – DEAC párharc nyertesével. A somogyiaknál az előny, 2-1-re.

Az Alba a helyosztókon az ötödik pozíciót még elérheti, ez a maximum. De akár az ötödik, akár rosszabb helyen is végez a gárda, a konzekvenciákat vezetői és szakvezetői tekintetben is le kell vonni a végén. Be kell látni, hogy aki döntőbe szeretne jutni, annak szüksége van az öt légiósra, négy nem elég, főként, ha azok nem játszanak jól, csak „szökőévenként”. Ki kell azt is mondani, hogy lehet bármilyen remek tréner Oliver Vidin, nem jutott előrébb az Albával, mint elődei az elmúlt években, ráadásul az általa kért légióscserék sem jöttek be. A két amerikai helyett hozott két délszláv kosaras, a szerb Jovanovic és a montenegrói Starovlah sem volt jobb, mint akik helyett érkeztek.

Összességében tehát minőségileg a vártnál gyengébb és létszámában is szűkebb keret – főleg a légiósrészleg -, valamint az egész idényben végig gyenge védekezés okozta a kudarcot. Ezek pedig a menedzsment és az edzői stáb közös sara. Amennyiben jövőre nem csak szavakban, a küzdőtéren is sikeres szeretne lenni az Alba, a teljes légióskontingenst szükséges lesz cserélni s az sem biztos, hogy Vidin edzővel kell próbálkozni. Kétségkívül remek tréner, de ami Szolnokon bejött, itt nem, s ami nem megy, nem szabad erőltetni. Mindazonáltal hangsúlyozni kell: messze sem ő leggyengébb láncszem a rendszerben, de tőle is több kell, s főleg jobb játékosválasztás, a menedzsmenttel együtt.

(Fotó: Vasvári Márton)