A főszezon hajrájában látványosan visszaesett a magyar turizmus: augusztusban a turisztikai szálláshelyeken közel 2,6 millió vendég 6,9 millió vendégéjszakát töltött el, ami vendégszámban 7,3, vendégéjszakában 5,8 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai alapján nem csupán arról van szó, hogy gyengébb lett a nyár vége: a számok mögött a külföldi vendégforgalom erős visszaesése, a magán- és egyéb szálláshelyek nagyobb sérülékenysége, valamint a belföldi kereslet óvatossága is kirajzolódik.
Augusztus hagyományosan a magyar turizmus egyik legerősebb hónapja, ezért a mostani adat különösen kellemetlen jelzés az ágazatnak. A szálláshelyeken regisztrált vendégek száma 7,3 százalékkal, a vendégéjszakáké 5,8 százalékkal csökkent éves alapon. Ráadásul a visszaesés nemcsak a volumenben látszik: a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevétele 151,9 milliárd forint volt, ami folyó áron is 5,8 százalékkal maradt el a tavaly augusztusitól. Ez azért fontos, mert ha az árbevétel nominálisan is csökken, akkor az már nem pusztán kevesebb vendégéjszakát, hanem üzletileg is gyengébb hónapot jelent.
A legnagyobb törés a külföldi vendégeknél látszik. Augusztusban közel 1,2 millió külföldi vendég érkezett a turisztikai szálláshelyekre, ők csaknem 3,1 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ez vendégszámban 12,6, vendégéjszakában 9,3 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Különösen beszédes, hogy a KSH szerint a külföldi vendégek száma valamennyi turisztikai térségben csökkent, Budapesten 15, a Balatonnál 14 százalékos volt a mínusz. Vagyis nem egy-egy gyengébb régió húzta le az adatot, hanem szélesebb körű keresleti probléma jelent meg.
A belföldi piac kevésbé romlott, de nem tudta ellensúlyozni a külföldiek visszaesését. Az 1,4 millió belföldi vendég közel 3,9 millió vendégéjszakát töltött el augusztusban, ami vendégszámban 2,5, vendégéjszakában 2,8 százalékos csökkenés. Ez nem összeomlás, inkább óvatos visszahúzódás, de a nyári főszezonban ez is komoly jelzés. A Balatonnál például 3,6 százalékkal kevesebb belföldi vendéget regisztráltak, miközben Budapesten 8,1 százalékos növekedés volt. Ez arra utal, hogy a belföldi kereslet nem tűnt el, inkább átrendeződött: a klasszikus nyári desztinációk mellett a főváros is képes volt magyar vendégeket vonzani.
Összességében a KSH-adat nem egyszerűen gyenge augusztust mutat, hanem több figyelmeztetést is küld az ágazatnak. A belföldi kereslet árérzékeny maradt, a külföldi vendégforgalom szélesen gyengült, a magánszálláshelyek pedig különösen sérülékenynek bizonyultak.
A turizmus szempontjából a következő hónapok kérdése az lesz, hogy ez csak egy gyenge nyári csúcshónap volt-e, vagy tartósabb versenyképességi probléma jele: Magyarország elég vonzó-e árban, élményben és nemzetközi kommunikációban ahhoz, hogy visszahozza azokat a vendégeket, akik augusztusban láthatóan máshol kerestek szállást.
(Penzcentrum, Media24)
