Szombatról vasárnapra virradóra, hajnali 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2-re, megkezdődik a „sötét éra”, hirtelen már délután 5-kor sötét lesz, majd december közepén elérkezünk oda, hogy 16 órakor már sötétben szaladgálunk a karácsonyi ajándékok után. Az EU már 2019-ben megígérte, de azóta sem vezette be az egységes időszámítást, amit azzal indokol, hogy a tagállamok között nincs konszenzus, a nyári vagy a téli időszámítás a jobb választás.
Ha erre várnak, egyhamar nem lesz döntés. Egy biztos: az emberek nagy többsége jobban szereti, ha később sötétedik, mint azt, ha korábban kel fel a nap. A tagállamok esetében is – már akikről tudni – a nyári időszámítást preferálók vannak erős többségben, ugyanakkor az szinte kizárt, hogy ebben a kérdésben – mint bármi másban – teljesen egyhangú és egyforma lesz bármikor is az akarat.
Szóval egyelőre még állítgatni kell az időmérő szerkezeteket és beletörődni abba, hogy a hangulatunkat alapvetően befolyásoló őszi-téli szürkeség korai sötétedéssel párosul.
A most kezdődő téli időszámítás 2027. április 28-án hajnali 2-kor ér véget, akkor startol a nyári időszámítás és attól kezdve hosszabbodnak jelentősen a nappalok. 2026-ban a téli napforduló december 21-én, hétfőn, 21:50-kor következik be (budapesti idő). Ettől kezdve a nappalok újra hosszabbodnak — a régiek ezt a fény „újjászületéseként” ünnepelték.
Tehát mostantól rohamosan vágtatunk a sötétebb időszakba, majd karácsonykor már elmondhatjuk, hogy „megyünk kifelé” a télből, majd aztán március végén visszatérve a nyári időszámításhoz újra tovább élvezhetjük a nappali világosságot, egyben az egyre tavasziasabb időjárást.
